A holdújév nemcsak Kínában elterjedt ünnep, egész Kelet-Ázsiában ünneplik. A más néven tavaszünnep egy mozgó ünnep, vagyis évről-évre változik az időpontja. Az európai naptár szerint február 4-hez legközelebb eső újhold napján tartják meg a kínaiak az újévüket, emiatt mindig január 21. és február 21. közé esik a tavaszünnep – 2024-ben február 10-én lesz a kínai újév napja. Az ázsiai országokban a hivatalos naptárakban van benne, hogy az adott évben mikor tartják meg a holdújévet. Ez Ázsiában ez a legnagyobb ünnep, a tavasz és az új év kezdetéról szól. Ilyenkor a családok összegyűlnek és ajándékot adnak egymásnak.

A tavaszünnepet megelőző napokat rengeteg szokás kíséri. A családok már hetekkel korábban elkezdenek készülni az ünnepre. Az ajándékok megvásárlása és a sütés-főzés mellett a legfontosabb, hogy kitakarítsák a házat. Kisöpörnek, akinek van rá módja, kimeszeli a házat és újramázolja az ajtókat, ablakokat. Az sem mindegy, hogy a szemetet hogyan távolítják el a házból. A hiedelem szerint a szoba közepére kell söpörni és lehetőleg a hátsó ajtón kell kivinni, hogy a szerencsét ne söpörjék ki a szeméttel együtt. A háznak teljesen tisztának kell lennie az újév előtti estén, és az összes takarítóeszközt el kell tenni, mert az újév napján már tilos takarítani. Újév napja egy nagyon fontos és az egész évre kiható nap mindenkinek, emiatt próbálnak új ruhát hordani a régi helyett, sőt, bármily hihetetlen, még a betegek is kikelnek az ágyukból, csak azért, hogy nehogy egész évre betegek maradjanak.

De hogyan is folyik az ünneplés a családoknál? Újév élőestéjén a családok összegyűlnek és hagyományos játékokat, például madzsongot (kínai dominó) játszanak, beszélgetnek és TV-t néznek. A holdújév egy fontos kiegészítője a petárdadurrogtatás is. Evvel nemcsak a zajkeltés az emberek célja, a rossz szellemeket űzik el így. Éjfélkor a ház összes ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év biztosan távozni tudjon, a leendő év pedig beférjen a házba. A szükségesnél jóval több ételt készítenek, mert a hiedelem szerint, ha az előző évből maradt étel az újévre, az pozitívan fog hatni az egész elkövezendő évre.

Az újév napjára is sok szabály vonatkozik. Nem szabad halált, kísérteteket, negatív jelentésű szavakat emlegetni. Nagyon érdekes, hogy a „négyes” szám kimondása is tilos, ugyanis az kínaiul „szi”, ami megegyezik a „halál” („szi”) szóval. Sírni sem szabad, mert úgy hiszik, ha újév napján sírnak, akkor egész évben sírni fognak.

Egyik fő szokásuk a piros tasakok ajándékozása. Egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, amit odaadnak a gyerekeknek meg a nőtlen fiatalembereknek. Nagyon fontos, hogy az összeg, ami a tasakban van, páros szám legyen, mert ha páratlan az összeg, akkor az bajt hoz a megajándékozónak és a megajándékozottnak is.

Legfontosabb szín újévkor a piros, ami a bőséget, szerencsét és a gazdagságot jelképezi. Díszítésként piros zászlókat, lampionokat raknak mindenhova. Elengedhetetlen kellék a narancs és a mandarin, ami a nyelvükön ugyanúgy hangzik, mint az arany és az édes szavak. A narancs és a mandarin mellett van még több olyan étel, ami valami fontosat szimbolizál. Ilyen például a tengeri moszat, ami a meggazdagodást szimbolizálja, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást jelképezi, a szárított tofu pedig a gazdagságot és boldogságot testesíti meg. Friss tofut viszont nem szabad tálalni újévkor, mert fehér a színe, és a kínaiaknál a fehér az a gyász színe.

Meddig is tart ez az ünnep? Valójában a tavaszünnep egy napos, de az ünnepnapot egy hét szünet kíséri, és a kínai újév végét egy lampionünnep zárja.

Szerintem az nagyon érdekes, hogy mennyi szokás és hiedelem tartozik ehhez az ünnephez. Az én tapasztalataim szerint a polgári újév sokkal kevesebb hagyományt tartalmaz a kínai újévvel szemben, amelyben óriási hangsúlyt kapnak a szokások, rituálék és hagyományok.

Gáspár Ilona (AKG, 9. évf.)

LIKE - értesülj az új cikkekről!