A mai tinédzserek életében a közösségi média már a napjuk szerves része. Felkelnek, megnézik, hogy hány üzenet jött, kitől, és hogy hányan like-olták az új posztjukat. Majd napközben ezeket a fórumokat használják arra, hogy közöljék a „közönségükkel”, hogy mi történik velük, hogy érzik magukat. Ezek többsége csak ártalmatlan bejegyzés az ember saját életéről, ami nem befolyásolja mások életét, épp csak annyira, hogy elvesztegetnek pár másodpercet a napjukból. Az ezek alatt megtalálható kommentek azok, amik jelentős szociális problémát okoznak, már évek óta. Gyűlölködő, rasszista, szexista és homofób megjegyzésekkel tűzdelik a posztokat, néha még teljesen ártalmatlan témájú kép vagy videó alatt is találhatunk olyan kommenteket, hogy „te dagadt” vagy „öld már meg magad”.

Kutatások szerint 2020-ban azoknak a 13-18 év közötti gyerekeknek, akik átlagosan napi 2-3 órát töltenek a közösségi platformokon, nagyobb hajlamuk van az öngyilkosságra, mint azoknak, akik korlátozzák az idejüket ezeken a fórumokon.

Amerikában 2010 óta folyamatosan nő az öngyilkosság és az önbántalmazás aránya, amiben az is közrejátszhat, hogy – az IF studies kutatása szerint – a gimnáziumban lévő gyerekek 33%-a kapott már sértő, fenyegető vagy bántó üzenetet. 2005-2006-ban elindult a nyilvános Facebook, a YouTube és a Twitter, 2010 körül a WhatsApp, a Pinterest, az Instagram és a Snapchat, 2012-ben a Tinder, 2015-ben a Discord, 2017-ben a TikTok. Ezek a szociális média felületek elég nagy mértékben járultak hozzá a fiatalok különböző mentális betegségeihez, mint például a különböző testképzavarokhoz, a depresszióhoz.

Sürgősségi betegellátásban megjelent önkárosító (kék) és öngyilkos (piros) 12-14 éves lányok számának változása az Egyesült Államokban

Ami megnehezíti az embereknek a lejelentkezést ezekről a felületekről, az az, hogy ezeknek az appoknak a monoton tekerésével kikapcsolják az agyukat, és különböző mesterséges intelligenciával személyre szabott tartalmakat nézhetnek óráig, úgy, hogy csak egy ujjukat kell megmozgatni. Barátokkal tudnak beszélni, képeket és videókat tudnak megosztani az életükről, és sok friss hírrel is találkozhatnak böngészés közben. Korlátozni azért nem akarják magukat, mivel ezeken a platformokon beszélgetni is tudnak a barátaikkal. Ezek a tényezők a sok negatívum mellett elegek ahhoz, hogy az ember ne akarja letörölni a közösségi applikációit, még akkor sem, ha tudja, hogy káros hatással vannak rá. De ha egyszer rászánja magát valaki, akkor elég csak egy gombnyomás.

Winterstein Mia (AKG, 9. évf.)

Forrás: https://ifstudies.org/blog/how-much-is-social-media-to-blame-for-teens-declining-mental-health

LIKE - értesülj az új cikkekről!