Valaha is belegondoltál abba, hogy egyeseknek miért lesz több ötletük? Mitől függ, hogy valaki feltaláló lesz-e, egész életében ki nem fogyva az ötletekből, míg mások miért nem tudják kitalálni azt se, hogy milyen legyen az új körmük? Edward de Bono, eredetileg 1967-ben megjelent Laterális gondolkodás című könyve mindent megmagyaráz.

Edward De Bono egy brit pszichológus, feltaláló, író és sok minden más is volt, világnézetét több könyvében is ismertette. Mégis, amiről a leginkább ismert lett, az az elmélete, a laterális gondolkodás. Feltevése szerint két gondolkodásmódba csoportosítható a problémamegoldásunk: vertikális gondolkodás, ami logikán alapul, és laterális gondolkodás, amivel úgymond letérünk a kivájt útról. Ez így még elvontnak tűnik, de az életünk kicsi döntései is lehetnek laterális gondolkodás szüleményei. Például, amikor karácsonykor a macskák ráugranak a karácsonyfára, és levernek minden díszt, azt ki hogyan oldja meg a családból. Míg az apa kerítést rak köré, addig az anyuka az alját befújja egy kis citromos illóolajjal, amit a macskák kifejezetten utálnak. Érdekes módon mindkét megoldás laterális, és pont ez a szép benne, hogy egy probléma végkifejlete mennyi irányba tud haladni. Bár nem könnyű ezt az utat elsajátítani, van, hogy csak a véletlenen múlik vagy talán a szerencsén. A szerző példákon és feladatokon keresztül 4 alapelvben összegezte a gondolkodás módszertanát.

1. A domináns és polarizáló gondolatok felismerése. Ha dilemma elé kerülsz vagy akár csak egy nehezebb matekfeladaton kell rágódj, egy pillanatra állj meg, és nézd meg, mi lenne a logikus megoldás. Ha ezzel nem jutsz sikerre vagy szimplán úgy érzed, hogy lehetne jobb végeredmény, akkor térj át a második pontra.
2. Különböző megközelítésmódok keresése. Az értelmes megoldásnak gondolj bele a teljes ellentétébe, és nézd meg, az mit eredményez. Ha nem jutsz semmire, akkor kezdj el ásni egy új helyen, és előbb-utóbb meglesz a megfejtés, ami a következő ponthoz vezet.
3. A vertikális gondolkodás merev uralmának lazítása. Ha megvolt a sikerélmény, akkor ezt a procedúrát próbáld megismételni. Észre fogod venni, hogy minél többször csinálod, annál gyorsabban és könnyebben fog menni. Gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás, ez az elsajátításának a titka. A legnagyobb feltalálóknak is jó pár kísérletébe telt, míg ténylegesen új és eredeti ötletük támadt. Ez a folyamat nem sokban különbözik attól, amin ők is mindennap átmennek. 4. A véletlen kihasználása. Elsőre különösnek tűnhet ez a feltevés, de a véletlent igenis ki lehet használni, és ez könnyebb, mint gondolnánk. Annyi a feladatunk, hogy olyan helyzetbe hozzuk magunkat, amiben normális körülmények között soha nem lennénk. Ennek több módszere is lehet. Például egy szobába véletlenszerű tárgyakat rakunk ki, és a problémánkhoz próbáljuk kötni őket, vagy akár fejjel lefelé vagyunk a fürdőszobában, és töprengünk, mi miért van ott és ahogy, ahol van.

Bár ez a kis ízelítő jól összefoglalja a feltaláló teóriáját, mégis a könyv példái és az író közvetlen szavai az igaziak, így mindenkinek ajánlom rövidke könyvét. Mivel világszerte híresek az írásai, nagyobb könyvesboltokban általában megtalálható ez a könyve is, de szerintem legkönnyebb megrendelni az internetről.

A többi írása is főleg az elmével és annak viselkedésével foglalkozik, felvetéseihez kevés más polihisztor tud a nyomába érni. Sok interjút és leírást olvastam róla, és elkápráztató, hogy egy embert mennyi minden érdekelhet. Olyan dolgokban merült el, amibe másnak eszébe se jutna. Így hát tavaly nyáron, amikor 88 évesen elhunyt, egy tudóst, pszichológust, közvetítőt, írót, költőt, apát és nem utolsósorban egy páratlan lángelmét veszített el a világunk.

Edward de Bono: Laterális gondolkodás (HVG könyvek, 1967, 168 o.)

Solomon Márta (AKG, 8. évf.)

LIKE - értesülj az új cikkekről!