Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium hétévfolyamos képzésén mindig a kilencedikesek feladata, hogy a következő hetedik évfolyamnak nyitótábort szervezzenek. A pályázás egy évfolyamon belüli verseny, hiszen (maximum 8 fős) csapatokra kell bomlani ahhoz, hogy pályázhass. Minden csapatnak le kell adnia egy teljes szervezési dokumentumot, amiben leírják, hogy mi fog történni a táborban percről percre, valamint egyéb programokat és költségvetést is kell csinálni. A leadás után a pályázat anonim módon a leendő hetedikes patrónusok elé kerül, akik kiválasztják a legjobbat – ez a csapat szervezheti meg ténylegesen az augusztusi nyitótábort. Az évfolyamon én is egy szervező csapatba kerültem.

A szervezés egy hosszú és nehéz feladat ezért mindenképpen fontos olyan embereket szerezni magunk mellé, akikről tudjuk, hogy dolgozni fognak. Hiszen egy pár ember nem képes megírni az egész pályázatot. De ezen felül az is igen fontos, hogy jóban legyünk a csapatunkkal, mivel a szervezés sok időt vesz igénybe, ami alatt könnyen lehetnek konfliktusok. És ha a vitákat a csapat nem képes megbeszélni, akkor hetekre leállhat a munka, vagy rosszabb esetben teljesen fel is bomlik a csapat. Ebből már látszódik, hogy mennyire nehéz már csak a csapat összeállítása is. Ezt még nehezíti az is, hogy mindenképpen nemi egyenlőség kell, mivel ha az egyik nem túl nagy befolyással bír, akkor nagyon könnyen elmegy a nyitótábor az egyik irányba.

Ha végre sikerült megalapítani a csapatot, akkor jöhet a tényleges szervezés. A mi csapatunk megírta az egész tábor programját, és utána dolgoztuk ki egyesével és alaposan az összes programot. De van olyan csapat is, akik azonnal kidolgozták a játékokat, amiket kitaláltak, és a napokat osztották szét kisebb csoportok között. Azért fontos az, hogy kisebb csapatok (párok vagy hármasok) is legyenek a csapaton belül, mert lehetetlen minden programot közösen csinálni. Vannak olyan munkák, amikhez nem kell sok ember, és azokat könnyebb így elvégezni. Valamint nehéz az egész csapatot ugyanarra az időpontra összehívni, hiszen nyolc emberből szinte biztos, hogy legalább egynek lesz valami másik programja.

A tábor témája az egész nyitótábort meghatározza, ezért nagyon fontos, hogy ez jó legyen és könnyen követhető. A pályázat elbírálásánál ez az egyik legfontosabb döntési szempont, szóval ezt tényleg nagyon jól ki kell dolgozni, és lehetőleg minden programot valamilyen módon ehhez kell kötni. Mindenképpen kell írni egy teljes keretsztorit, amiben bemutatjátok a szereplőket és a tábor történéseit részletesen. A könyvtárban az összes győztes pályázat megtalálható, szóval láthatjátok, hogy körülbelül, hogyan kell kinéznie egy ilyen munkának.

Még mielőtt elkezdenétek a munkát, a patrónusok, akiknek a tábort szervezitek, tartanak egy tájékoztatót, hogy ők mit szeretnének a nyitótábortól. Erre érdemes nagyon odafigyelni, és mindent, amit mondanak, megcsinálni, hiszen ők többek között ez alapján fognak dönteni.

Van viszont egy nehezítő tényező a szervezés alatt, és az a kommunikáció hiánya. Felénk szinte semmit nem mondanak el, és minden apróságnak napokig vagy akár hetekig kellett utánajárni. Nyilván ez nem egy óriási dolog, de jóval könnyebb lenne a szervezés, ha gördülékenyebb lenne a kommunikáció.

Összességében a nyitótábor szervezés egy nagy élmény, amiért megéri versenyezni, de nagyon oda kell figyelni, hogy kivel leszel egy csapatban, és arra, hogy jó minőségű munkát adjatok majd le.

Trautmann Bálint (AKG, 9. évf.)
nyitótábor fotók 2020: Móger Márton

LIKE - értesülj az új cikkekről!